Már Johannes Kepler is úgy vélte a 17. században, hogy a betlehemi csillag történetének van valóságalapja: forrása a Jupiter és a Szaturnusz együttállása lehetett. 2020. olyan értelemben is különös, hogy a betlehemi csillag jelensége megismétlődik. December 21-én, alkonyatkor különleges természeti esemény vendégei lehetünk! Vajon mit gondol erről a Vatikán csillagásza, és a hozzá nem értő ember számára mi az üzenet, aki jobban sóvárogja azt a vírus idején, mint tavaly ilyenkor?
RITKA CSILLAGÁSZATI ESEMÉNY KÖZELEDIK
A Naprendszer két legnagyobb bolygója, a Jupiter és a Szaturnusz 800 év óta nem volt ilyen közel egymáshoz, mint most karácsonykor lesz, mondják az asztrológusok. A két bolygó fokozatosan egyre közelebb kerül a téli égbolton, míg végül december 21-én szabad szemmel szinte egy „csillagnak" fognak látszani. A jelenség hazánkban egész alacsonyan, a horizont felett figyelhető majd meg napnyugta után, délnyugati irányban, és karácsony napjáig nagyjából így marad.
Már Johannes Kepler úgy gondolta a 17. században, hogy a betlehemi csillag történetének a Jupiter és a Szaturnusz együttállása lehet a magyarázata. Mások úgy vélték, hogy a napkeleti bölcsek három bolygó, a Jupiter, a Szaturnusz és a Vénusz hármas együttállását követhették.
Noha a Vénusz most nem lesz részese az együttállásnak, látványos jelenség lesz az égen, különösen az Egyenlítő környékén, de a világ bármely táján megfigyelhető majd.
– Az ilyen együttállás, amikor ennyire közel látszik egymáshoz a két bolygó, rendkívül ritka – mondja Patrick Hartigan, a houstoni Rice Egyetem csillagásza. – 1226. március 4-éig kell visszamenni, hogy a planéták ilyen közeli együttállására példát találjunk – teszi hozzá a professzor.
A következő hasonló együttállás 2400 után következik be, így mindenképpen érdemes megfigyelni a jelenséget.
Egyes csillagászati elméletek szerint a két bolygó együttállása lehetett az úgynevezett betlehemi csillag, melyet a napkeleti bölcsek láttak és követtek, s amely a kis Jézushoz elvezette őket, amint arról Máté evangéliuma beszámol.
HOGYAN VÉLEKEDIK A VATIKÁN A KÖZELGŐ TERMÉSZETI JELENSÉGRŐL?
– Valóban ez lett volna a betlehemi csillag, ami most ismétlődik? – vetette fel a kérdést Guy Consolmagno SJ pap és csillagász, a Vatikáni Csillagvizsgáló igazgatója. Rá és kollégáira minden évben kérdések özöne zúdul a betlehemi csillagról, amelyről tömérdek feltételezés született már:
– Senki sem tudja biztosan, milyen csillagról volt szó, és amíg nincs időgépünk, amivel visszamehetnénk, és Mátét kifaggathatnánk egy videokamerával, soha nem is fogjuk tudni biztosan!
Hozzátette: nem a betlehemi csillag áll az elbeszélés középpontjában, hanem az, akire a csillag rámutatott. A történet lényege nem a csillag, hanem a gyermek. Fontos észben tartani, hogy a betlehemi csillag csak egy apró részlet a Máté-evangélium gyerekkor-narratívájában. Akármit is láttak a napkeleti bölcsek, az valami olyan volt, amit nem látott meg mindenki, mihelyt fölnézett az égre, csak ők, és ez a lényeg.
A pásztorok kint a sötét mezőkön, távol a város fényeitől, ők ismerték az égboltot, a csillagokat. Mi lehetett az, amit kizárólag a napkeleti bölcsek láttak és ők nem? – tette fel a kérdést Consolmagno és így összegzett: – Az igazság mindig közelebb visz Istenhez, és Istent megtalálhatjuk a minket körülvevő fizikai univerzumban is.
"A történet lényege nem a csillag, hanem a gyermek.”
Guy Consolmagno SJ pap és csillagász, a Vatikáni Csillagvizsgáló igazgatója
December 21-én hazánkban a Nap 15.56-kor nyugszik, a szürkület 16.31-kor, a csillagászati szürkület 17.48-kor ér véget.
Ki-ki döntse el, mi számára az üzenet...
TREND TIPP!
A vírus nem hozhatja egy ünnepi asztal köré a több-generációs családokat ebben az évben, ám ez, a világ bármely pontjáról jól látható égi jelenség átlépheti a fizikai határokat, ha ugyanabban a pillanatban, ugyanazt nézi az ember, egymásra, szeretteire gondolva..., akkor együtt leszünk.
