Bubik Réka Hajnalka színművész alakítja a Magyar menyegző c. filmben a menyasszonyt, a színházból ismerhetik már a nézők, ám ez az első nagyjátékfilmes szerepe. Nem kerülhettük meg örökségét sem, hogy ő Bubik István színművész lánya, az is szóba kerül, miképpen segítette a kalotaszegi esküvős jelenetekben az a közeg, melybe beleszületett, és mire tanít egy végzős egyetemistát a filmezés a színházhoz képest.
MINTHA SOHASEM LENNE VÉGE
Kire hasonlítasz? Édesanyádra vagy inkább édesapádra?
–Amennyire ezt én megítélhetem, inkább az édesanyámra hasonlítok. De nem tudhatom igazán, hiszen édesapámat csak a filmjeiből, régi videókból és mások történeteiből ismerem. Édesanyám azonban szokta mondogatni, hogy egyes gesztusaim és mimikáim újra és újra felidézik benne őt.
Bubik István színművész az édesapád, van emléked róla?
–Csak egyetlenegy. Ő és egy szürke ló..., felültet rá édesapám, vezeti a lovat, megyünk körbe-körbe, mintha soha nem lenne vége.
KÜLÖNÖSEN SZÉP ÖSSZEÉRÉS
Azért is kérdeztem, kire hasonlítasz, mert szüleid hivatása jelképesen összeadódik ebben az első nagyjátékfilmes szerepedben. A Magyar menyegző menyasszonyát alakítod színészként, viszont néptáncolnod is kell. Édesanyád Rémi Tünde, a, Magyar Nemzeti Táncegyüttes ( korábban: Honvéd Táncszínház) egykori táncos szólistája, jelenleg a Magyar Táncművészeti Egyetem docense.
–Én anyukám előadásain nőttem fel, így nagyon sok kollégája, akik a filmben is táncoltak, még kislánykoromból ismer engem, ott rohangáltam körülöttük a próbáikon és az előadások szüneteiben. Úgyhogy, különösen szép összeérés, hogy most, a filmszerepemben találkoztam újra velük, együtt dolgoztunk. A filmben például a násznagyom, régi kedves ismerősöm...
Ez biztonságérzetet jelent egy fiatal színésznek vagy még nagyobb kihívást, bizonyítási vágyat: vegyetek komolyan, hisz’ nem vagyok már az a kislány?!
–Nagyon jó, otthonos érzésként éltem meg, hogy ismerem a körülöttem és velem dolgozókat, biztonságos közeget jelentett. Olykor egy mosollyal erősítettek meg, azzal jelezték, minden rendben, jól csinálom, ez sokat jelentett, hiszen a Magyar menyegző az első nagyjátékfilmes szerepem.
A SZÓTLAN KALOTASZEGI ASSZONYOK
Melyik számodra a film legemlékezetesebb jelenete, mondjuk abból a szempontból, hogy a legnehezebb is?
–Mindegyik jelenet másért volt nehéz. Például amikor kontyolják a hajamat és teszik rám az asszonyok a fátylat, öltöztetnek a kalotaszegi esküvői ruhába... Ez azért volt kihívás, mert ebben a jelenetben csak én beszélek, monologizálok, az öltöztetők nem szólnak, egyszerűen csak teszik a dolgukat. Vagyis nincs visszajelzés, interakció.
Gyönyörűen bevilágított jelenet ez, öt-hat, pirosban pompázó, különböző korú, kalotaszegi népviseletű asszony díszít fel, mint egy-egy színes virág. Középen pedig a legszebb, Te, a gyönyörű menyasszony... Korniss fotográfia is lehetne. Ha ezt a pár percet megállíthatnánk akárhol is, bármelyik pillanatban, művészi fotó az eredmény.
–Igen, ismerem is Korniss Pétert. Személyesen.
Otthon vagy ebben a világban.
–Színházakban játszom, de a film az egészen más, ezt most tapasztaltam meg.
Mi a tanulság a filmezésben a színházhoz képest? A filmezés a türelemre tanít. Több szempontból is.
–Például a táncos jelenet a csűrben. Éjféltől hajnali négyig vettük fel a lakodalomnak azt a részét, ahol én is táncolok. Az a ruha, amit itt viselek, nagyon nehéz volt, nem volt könnyű ennyi ideig benne táncolni. Olyan súlya volt, hogy a csípőcsontom fájt, a nyakamat húzta a ruha megkötője, közben hajnalodott, mégis türelmesen kellett várni, amíg minden egyes lámpa és kamera pontosan a helyére kerül. Ám a nehézségek ellenére ez a jelenet lett az egyik legjobb élményem a forgatásról.
"Éjféltől hajnali négyig vettük fel a lakodalomnak azt a részét, ahol én is táncolok. Az a ruha, amit itt viselek, nagyon nehéz volt, nem volt könnyű ennyi ideig benne táncolni. Olyan súlya volt, hogy a csípőcsontom fájt, a nyakamat húzta a ruha megkötője, közben hajnalodott, mégis türelmesen kellett várni, amíg minden egyes lámpa és kamera pontosan a helyére kerül. Ám a nehézségek ellenére ez a jelenet lett az egyik legjobb élményem a forgatásról."
A SZERETŐ TESTVÉRBŐL KI KELL JÖNNIE A DÜHNEK
Ha már az időről van szó... Színészi játék tekintetében a film kulcsa, hogy rövid idő alatt nagyon gyorsan változnak a karakterek érzései egymás iránt, miközben mégis természetesen hatnak. Az érdekházasságra készülő két ember például szerelmes lesz. Ami viszont téged érint: jó testvérek vagytok a nővéreddel, akit Törőcsik Franciska alakít, de te, a menyasszony, az esküvődön idegessé válsz rá, és megharagszol.
–Számomra ez azért jelentett szakmai kihívást, mert a film nem az én, vagyis Erzsi érzéseit kíséri végig, hanem Katiét, a nővéremét. Tehát nekem a kamerán kívül le kellett játszanom magamban az összes párbeszédet, történést, ami Erzsivel történik és hatással van a lelkivilágára. Ez érdekes kihívás és egyben izgalmas feladat is volt.
Törőcsik Franciskával milyen volt együtt dolgozni?
–Azt hiszem, barátok lettünk. Nagyon jóban vagyunk. Még a külföldi premierekről is felhívott, hogy elmesélje, milyen volt.
Te nem mehettél?
–Hívtak, mehettem volna, de nem tehettem, mert azokon a napokon színházi előadásaim voltak. Sajnáltam, közben hatalmas boldogsággal tölt el, hogy sok lehetőségem van színházban játszani.
KOVÁCS BOGLÁRKA
Györgyi Anna színművész és Bubik Réka Hajnalka a film premierje után, az Esküvő Trend Magazinnal:-)
