Azok a párok nagyobb valószínűséggel maradnak együtt,
akiknek van házassági szerződése - mondja dr. Horváth Anikó ügyvéd. Statisztikája szerint 100 nála megforduló, házassági szerződést kötő pár közül 80 együtt marad.
„Szerződés férfi és nő között, melyben kölcsönösen megállapodnak, hogy a szerződés napjától kezdve nem mondják el egymásnak, kivel van viszonyuk.” Karinthy szerint ez a házassági szerződés lényege. Dr. HORVÁTH ANIKÓ ügyvéd komolyra fordítja a kérdést, és miközben elmondja, miért fontos ez a hivatalos irat, kiderül: a házassági szerződés tovább erősíti a szerelmeseket.
–Tényleg igaz, hogy azok a párok nagyobb valószínűséggel maradnak együtt, akiknek van házassági szerződése?
– A hazai statisztikákat nézve, kettőből egy házasságnak válás a vége. A nálam megkötött 100 házassági szerződésből 80-an biztosan házasok.
– Nem lehet véletlen, túl nagy a különbség.
– A szerződésnek is köze van ehhez, ebben biztos vagyok, mert tisztáz egy helyzetet már az elején, és így vagyoni kérdésekben nem lesz miért veszekedni. Magyarországon, sajnos, mégis az a gyakorlat, hogy az emberek akkor mennek ügyvédhez, ha már baj van. Pedig nem azért kell ügyvédhez menni, mert probléma van, hanem azért, hogy ne legyen. Megelőzni könnyebb, költséghatékonyabb, mint hosszú, egészséget is próbára tevő perbe vágni. Ha nincs házassági szerződés, váláskor a bizonyítás nehézkes, és szinte garantált, hogy per után senki, soha nem fog a másikkal többé barátian beszélni.
VITA NINCS, ÉS NE IS LEGYEN
–Amit a házasságba hozunk, az külön vagyon, vagyis házassági szerződés nélkül is azt a felet illeti később, aki bevitte.
–Igen ám, de pl. öt év múlva is nehezen emlékszik vissza az ember dolgokra, nemhogy 10-20 év távlatából... Az öröklött és az ajándékba kapott értékek sem tartoznak a közös vagyon kategóriájába, csak hát, ha erről nincs szerződés, és mondjuk vettünk abból valami mást? Törvényileg ez az új szerzemény is külön vagyonnak számítana, de nehézkes a bizonyítás. Ha viszont van erről házassági-vagyonjogi okirat, nincs vita.
Vagy: mondjuk a házasság alatt veszek a saját nevemre egy nyaralót, autót, attól az nem az enyém, mert azt vélelmezi a törvény, hogy a közös vagyonból vettem–, kivéve, ha van erről szerződés, mert akkor függetleníthető. Ezért vagyok én szerződés-párti, mert le van írva fehéren-feketén minden, kié mi, nem kell per, meg lehet egyezni.
–Az élet változik. Egy ilyen házassági szerződés mennyire marad érvényes, ha már nem is azt tulajdonoljuk, amit a szerződés fogalmazásakor?
–A házassági szerződést frissíteni kell, nem örökéletre szól. Jó esetben gyarapodunk, ennek okán a szerződést felül kell vizsgálni.
–Mit kell rögzíteni egy házassági szerződésben? Hogyan vágjunk bele?
–Minden helyzet más. El kell menni egy ügyvédhez, tanácsadásra, elmondani, össze akarunk házasodni, vagy már össze is házasodtunk - több éves házasság alatt sem késő szerződni -, és akkor a szakember elmondja, mi az, amiről szerinte kell szerződés. Minden párnál mást kell rögzíteni, nincsenek sablonok. Megkérdezzük a vagyoni viszonyaikat, ki-mivel foglalkozik, mert mondjuk most jöttek ki az egyetemről, a feleség könyvelő, a férfi szobrászművész, pillanatnyilag egyformán keresnek keveset, de egy főkönyvelő, meglehet, egy-két év múlva jóval több fizetéshez jut... Aztán a nőnek vannak anyai-női szerepei is, amit nehéz megértetni majd az esetleges váláskor a férjjel... Ha a férjemnek az a kívánsága, hogy mindig talpig sminkben legyek, a háztartással, gyerekekkel semmi teendője ne legyen, és emiatt csak 4 órában tudok dolgozik, nyilván tizedannyi fizetésért, mint az övé, akkor amit a férfi megkeres, annak a fele jogosan az enyém. Ez válásnál fel szokott merülni: „dehát az én feleségem otthon volt, nem is dolgozott!”. Igen ám, viszont nyugodt életet biztosított, és ennek ára van.
A „SZEGÉNY” MENYASSZONY
–Valahogy az a közvélekedés, hogy a bizalmatlanság jeleként fogja fel a társ, ha a másik házassági szerződést akar.
–Nem is a házasság előtt állók, hanem a szülők szokták kezdeményezni a megállapodásokat! Ez azért van, mert tapasztaltabbak, előrelátók, míg a pár a szerelem hatása alatt áll. Nem ritka az sem, hogy éppen az a fél kezdeményezi a házassági szerződést, akinek nincs vagyona. Egy menyasszony visszahallotta, a fiú rokonai nem szeretik annyira, nem bíznak benne, mert a vőlegény vagyonosabb, és azt beszéli a család, az ara nem szerelemből, hanem a vagyonért megy férjhez... Így a lány kérésére jöttek el hozzám, ezzel is bizonyítani kívánta, nem tényező a házassága létrejöttében a pénz. Nyilván annak a fiúnak a szülei dolgoztak meg azért a telekért, amit a házasságba hoz, és amin a fiatalok már közösen szeretnének építkezni. Ebből később nagy gubanc lehetne, a föld az enyém, csak a felépítmény a közös, mi-mennyit ér, sok sebből vérezne az eset...
AKI EGYSZER ELVÁLT: MÁR NAGYON AKARJA!
–Azt is észrevettem, sokkal szívesebben kötnek házassági szerződést azok, akik másodszor házasodnak. Átéltek egy válási ceremóniát, annak minden veszteségével, az egész család felsorakozott, ki-ki az övéi mögé, vitáztak, feszültségben éltek hosszú ideig... Ha lett volna házassági szerződés, harc nélkül ment volna minden. De hogy mégis egy kellemes esettel zárjam... Akadt egy olyan párom is, akiknek nagyon régen írtunk házassági szerződést, úgy döntöttek, külön folytatják, szépen elengedik egymást, csakhogy közben mégis komoly nézeteltéréseik támadtak a vagyon miatt. Mindenki másképpen emlékezett, ezért kerestek fel. Mondtam nekik, de hát nektek kötöttünk házassági-vagyonjogi szerződést! Tényleg? Nem emlékeztek. Elővettük, megnéztük, a kérdések megoldódtak, kibékültek, és most éppen ott tartanak, el sem válnak a végén...
dr. HORVÁTH ANIKÓ
ügyvédet itt:
1126 Bp., Szendrő u. 45.
Tel. 36 1 391-7606
06 20 339-9299
www.ugyved.ingatlan.hu
www.ugyved.info.hu
